Nincsen ingyen ebéd!

Az internet nyitott há­lózat - az csatlakozhat rá, aki akar - ingyen elérhető. Használatához egy távközlési vonal és saját számítógépes parkunk a költségeit kell viselnünk. Az internet felvirágzása az 1990-es években kezdődött el, amikor is a gazdasági élet szereplői meglátták a benne rejlő pénzügyi lehetőséget, a profitot.

Tudjuk, hogy Facebook és a Google rendszeresen gyűjtögeti az adatokat rólunk. Ugyanígy tesz az Apple az Amazon a Twitter és a Snapchat is. A különbség az, hogy más - más adatokat gyűjtenek, ezáltal más és más célra is használják fel azokat. A Facebook élen jár, szinte mindent tud a felhasználóiról, profil készítéséhez is elegendőt.

Az adatgyűjtés, mindegy hogy a Google-ről vagy más vállalatról beszélünk, a mi beleegyezésünkkel történik, amit a regisztráció során engedélyezünk. Nem szoktuk elolvasni az „apróbetűs” részeket, ugye?

Visszatérve a profitra. A fent felsoroltak nem közhasznú, vagy közcélú társaságok, hanem masszív haszonra törekedő gigavállalkozások. Adnak valamit „ingyen”, amiért nekünk fizetni kell, még ha nem is valutában.

És hogy, megéri-e mégis használnunk ezeket a szolgáltatásokat? Vegyük elő a tanultakat és készítsünk SWOT /GYELV/ elemzést.

Gyengeségek: belső tényezők: olyan dolgok, amik nem jól működnek, de lehet rá befolyás, hogy jobb legyen.

Erősségek: belső tényezők: pozitív dolgok, amik jól működnek, és lehet rá befolyás, hogy még jobban működjenek.

Lehetőségek: külső tényezők: olyan adottságok, amelyeket nem tudunk befolyásolni, de kedvezőek, és rájuk építve kihasználhatjuk az erősségeinket.

Veszélyek: külső tényezők: olyan korlátok, negatív tényezők, amelyeket nem tudunk befolyásolni, és csökkentik a siker esélyeit, kockázatot is jelentenek.

Berners-Lee jelenleg is a világháló tökéletesítésén dolgozik Solid nevű projektje keretében, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy teljes mértékben maguk rendelkezzenek saját digitális személyes adataik felett. A 63 éves kutató szerint kulcsfontosságú, hogy a világháló „nyílt és szabad” maradjon, garantálva a magánélet védelmét. A közösségi hálót üzemeltető cégeknek meg kellene fékezniük a gyűlöletbeszédet a platformjaikon és megakadályozni, hogy azokat az emberi jogok megsértésére buzdító eszközként használják fel.

Vissza a cikk listához