Ahogy az árak emelkednek, amelyek egyes fogyasztási cikkek akár 30%-kal is magasabbak lettek, ez az infláció azt jelenti, hogy a mindennapi háztartási cikkek gyorsabban drágulnak, mint ahogy a bérek nőnének. Nem meglepő, hogy az inflációtól sújtott fogyasztók vásárlási magatartása a kedvezmények, a kuponvásárlások és akciós termékek felé tolódnak el. A vásárlók márkahűsége sok kategóriában teljesen eltűnt, helyette egyre inkább az olcsó alternatívák felé fordulnak a szokásos bevásárlókosaruk alapelemei helyett.

A vásárlóknak nagyobb a hajlandóságuk a márkaváltásra, a helyettesítésre, a diszkont üzletekben való vásárlásra, és mindenféle kompromisszum megkötésére, amit eddig nem gondoltak volna. Vásárlói magatartásuk költségvetésük kordában tartására irányul, ami azt jelenti, hogy mindent megtesznek szükségleteik kielégítése érdekében még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy búcsút kell mondanunk egy általuk szeretett márkának.

Jelenleg szinte mindegy, mit termel egy cég – költségei drasztikusan nőnek 

Bár ez a tendencia valószínűleg folytatódni fog, a márkák életben maradásához nem az árcsökkentés az egyetlen út. A márkák versenyképességének megőrzése érdekében az árak leszorítása vesztes stratégia. Ráadásul az árháború megindítása gyorsan csökkenti a cég profitját, a vásárlói magatartás átalakul, új árhatárokat hoz létre a vevő fejében, ami tönkreteszi a márkaértéket.

A válság idején mindenekelőtt azok a cégek nyernek, amelyek a kommunikáció terén továbbra is aktívak, sőt bővítik azt. Soha nem volt még fontosabb, mint manapság, hogy a márkák megfelelő kampányokkal jól pozícionálják egyedi eladási ajánlataikat és céljaikat a vásárlói magatartás irányításának érdekében. Ezzel nem csak a meglévő ügyfelekkel tartják a meg, de új ügyfeleket is nyerhetnek.

Megtapaszthattuk már a Covid járvány idején is, hogy a marketingbe történő befektetések hosszú távon számos előnnyel járnak.