Én bizony ember vagyok!- Válaszolja a gép

A történelem során számtalan próbálkozás volt arra vonatkozóan, hogy egy mesterséges intelligencia meggyőzze a tesztelő feleket arról, hogy valójában ő egy élő ember, de mind hiába. A teszt akkor tekinthető sikeresnek, ha a tesztalanyok 30%-a úgy véli, valóban egy élő személlyel folytattak beszélgetést, persze számítógépek közreműködésével, egymást nem látva.  

A Turing teszt sikeres kimenetelére legelőször 2014-ben volt példa, amikor is Londonban a Readingi Egyetemen Vladimir Veselov és Eugene Demchenko által kifejlesztett mesterséges intelligencia egy magát Eugene Goostmannak hívott, 13 éves ukrán nemzetiségű kis fiúnak adta ki magát. A program a tesztalanyok 33%-át meggyőzte húsvér valójáról, ezáltal a két programozó bezsebelhette a vágyott elismerést. Két évvel ezelőtt ugyanez a program már igen közel járt a sikerhez, de akkor a beszélgető partnerek csupán 29 százalékát sikerült meggyőznie.

A Turing teszt sikeres teljesítése amellett, hogy számtalan nagyszerű lehetőséget is magában rejt, komoly "kiber biztonsági" kérdéseket is felvet. Az a tény, hogy már létezik és használatba lett véve egy olyan számítógépes technológia, mely képes élő embernek kiadni magát, az belátható időn belül komoly veszélyeket is magában rejthet. Ezáltal egyértelmű, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztői mellett a biztonsági szakembereknek sem szabad lazsálnia, hiszen számtalan új feladat vár még rájuk.

De azzal is számolni kell, hogy a Turing tesztet sikeresen teljesítő programmal még közelebb jutottunk a Ray Kurzweil által felvázolt jövőhöz. Az ilyen tudással rendelkező mesterséges intelligenciáról, valamint az ehhez hasonló technológiai mérföldkövekről előadásokat tartó és filozofáló szakember véleménye szerint a technológiai szingularitás nemsokára minden általunk ismert tapasztalatot, tudást és események következményeit, illetve megálmodott jövőképet átír.

Vissza a cikk listához