A marketing és a reklámok fő célja a termékeladások növelése és a gyártó profitszerzése. De a reklámnak van egy mellékhatása is: hatással lehet egy adott ember és a társadalom egészének életére. És erre sok példa van.

Gilette és a szőrtelenítés

Az első világháború idején 1915-ben a Gillette Safety Razor Company bemutatta az első nők számára készült biztonsági borotvát: a Milady Decolletée -t. De a termék nem igazán aratott sikert, hiszen a borotválkozás még mindig határozottan a férfiassággal társult.

Ha harc, hát legyen harc!

Gillette nem hagyta magát. 1915-ben a folyóiratok ádáz támadást indítottak a hónaljszőrzet ellen. Általánosságban elmondható, hogy a 20. század során a nőket olyan reklámokkal „támadták”, amelyek először a hónaljuk, majd a lábukon (a harisnyán keresztül látszanak a szőrszálak), majd szinte mindenütt kötelezővé tették a szőrtelenítést.

A szőrtelen test számít standardnak – és mindez a hirdetéseknek, reklámoknak köszönhető.

Például a test pozitivitás terén továbbra is vita folyik arról, hogy az ember maga döntheti el, hogy leborotválja -e a testszőrzetét. Manapság egyre többet beszélnek arról, hogy egyáltalán ne borotválkozzunk. A test pozitivitás és a feminizmus meglehetősen széles körben elterjedt, ami a választáshoz és a saját véleményhez való jogát érvényesíti. Ez vonatkozik a testszőrzetre is.

A szőrtelenítés hívei azonban azzal érvelnek, hogy a szőrtelen test szebb és higiénikusabb, és egy nőnek csak a fején legyen szőr.

Érdekesség

Arvida Byström svéd modell egy Adidas reklámkampányban pózolt borostás lábbal. Válaszul kapott hideget, meleget a közösségi médián keresztül, beleértve néhány nemi erőszakkal való fenyegetést is.

Talán ez jelzi a legjobban, hogy mennyire normává vált a női test szőrtelenítése.

https://www.theguardian.com/lifeandstyle/2017/oct/06/swedish-model-gets-threats-after-ad-shows-her-unshaved-legs

Köszönjük Gilette!