A Ford gyártósorán 1914 és 1926 között csak fekete autót gyártottak. Egyszerűbb volt az egyszínű autók összeszerelése, a fekete festék pedig olcsó volt és tartós. Ford csak annyit tett, hogy meggyőzte az ügyfeleket, hogy valójában azt akarják, hogy az autójuk fekete T. modell legyen. Ford kitűnő volt ebben...
Az autó márkakereskedésekben az 1910-es évek második felében különösen a magas árkategóriájú autók esetében, a vásárlók egyre igényesebbek lettek.
A vásárlók már nem elégedtek meg azzal, amit a gyártók eléjük tettek, különböző igények és elvárások merültek fel bennük, amivel a gyártóknak már számolni kellett.
A változások miatt tehát meg kellett ismerni a fogyasztók igényeit ahhoz, hogy azokat kielégítsék.
Vajon mit tettek ennek érdekében?
Semmit.
A Fordnak sem volt piackutató osztálya, amely felmérte volna az ügyfelek kívánságait. Valójában egyetlen autógyártó sem végzett piackutatást.
Akkor kinek köszönhető a piackutatás?
A magazinok a reklámbevételektől függtek. A Curtis kiadó abban az időben többféle újság kiadásával is foglalkozott, többek között :
A társaság alapítója úgy gondolta, hogy több hirdetési területet tud eladni, ha a reklámozást hatékonyabbnak ítélik meg, és azon töprengett, vajon a piacok kutatása lehetővé teheti-e jobb reklámok kidolgozását?
Jobb hirdetések és nagyobb reklámbevétel elérése érdekében Curtis kiadó megbízta Charles Coolidge Parlin-t akinek feladata az volt, hogy amerikai vásárlók autópiaci igényeit felmérje, azaz végezzen el egy piackutatást.
Több tízezer mérföldet tett meg, és több száz autókereskedővel készített interjút.
Egy havi munka után bemutatta a munkáltatójának a piackutatási eredményét, amelyet szerényen csak "2500 gépelt írott lapnak, táblázatoknak, térképeknek, statisztikáknak” nevezett.
Vissza a cikk listához